A cseresznyefavirágzással elkezdődött az egész... s onnantól kezdve mindenhol virágba borult fákba lehetett botlani . Így történt, hogy egyik nap mikor kávézót kerestünk (tanuláshoz, merthogy szemeszter alatt sokszor a "szociálisélet" a közösen kávézóban tanulásban merül ki... és ez alkalommal tényleg, nem a pletykálásé volt a fő szerep!) és véletlenül beleboltottunk a Kyung-Hee palotába (경희궁), ami egy kisebb palota a sok közül. Hétfő lévén zárva volt, de mivel elég kicsi, körbesétáltuk és kívülről is látni lehetett a lényeget.
Majd egy csodálatos-szivárványos-varázslatos tavaszkertet is találtunk, ami (mint megtudtuk), a közeli kórház tart fenn, de akárki kiülhet, pihenhet, ápolgathatja testét-lelkét. Még mindig az április vége a kedvenc időszakom, mert akkor a legszebbek a virágok, elég meleg van ahhoz, hogy naphosszat kinn lehessen lenni, de még nincs nagy kánikula.
De az áprilisi jó időben viharfelhők is gomolyogtak, metaforikusan a negyedéves vizsgákra értve, de most már boldogan jelentem, elvonultak melegebb éghajlatra. Túl sok izgalmas most nem történik... a dolgok haladnak a megszokott rendben, az idő egyszerre vánszorog és fénysebességgel repül, és minden héttel közelebb kerülök az áhított nyári szünethez.
Tehát nagyrészt tanulok, meg ide-oda járkálok, hogy egy kicsit kibújjak a mindennapok szürkeségéből, na és meg azért, mert még mindig vannak olyan helyek, amik a bakancslistán szerepelnek, de még nem jutottam el oda.
Viszont mivel sztori nincs, galéria-formában mutatom meg mindezeket:
Changkyeong palota kissé esős, de nagyon tavaszi hangulatban:
Aztán a dolgozatok letudásának örömére egy napot rászánva kivándoroltunk a Garden fo Morning Calmba, és körbejártuk a szűk völgybe épített kertet, ahol épp a tulipánok nyíltak sok más tavaszi virág mellett. Képek pedig... itt: galéria
S végül, egészen friss képek a Cheongyecheon patakról, a közelgő Buddha-szülinap végett rendezett lampionosról, és egy spontán, de annál hosszabb esti sétáról:
Ezek a képek egy hosszú esti sétán ( a Gyeongbokkung palotától a Namdaemunon keresztül egészen fel a Namsan torony aljáig) készültek; a levegő gyönyörűen tiszta volt, habár egy kissé hűvös, és ahogy felfelé haladtunk a hegyen, egyre inkább kezdett párásodni - s végül egészen olyan lett a levegő, mint a nyári monszun időszakban.
De ilyen volt ez a hét is, nem túl meleg, nem is hideg, folyamatosan esett, viharok jöttek és mentek, és a páratartalom még véletlenül se ment 90% alá, s a Nap se dugta ki a fejét a felhő mögül. Pedig a monszun elvileg csak június/július körül jöhetne, de felborult már minden, ami az időjárást illeti.
Ha nem szakad épp az eső, és a levegőszennyezés sem súlyos (ami szintén növekvő probléma), lehet élvezni a jó időt, na de... na de most már jön a félévvégi hajrá. :)) Milyen jó is egyetemistának lenni! 😂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése