Stop by: Helsinki

Szóval Korea előtt még gyors' elugrottam Helsinkibe... Nem volt több 2 napnál, de még így is több a semminél, arra bőven elég, hogy a legfontosabb látványosságot lássam, és a finn barátnőmmel, Ellával jókat beszélgessünk.

   Utoljára 7 éve jártam Finnországban, akkor majdnem egy egész hétre, és teljesen más oldalát láttam, mint most. Akkor vidékre mentem, most a fővárosban maradtam. Persze itt azért nincs akkora különbség a főváros és a vidék között, mint mondjuk... mondjuk Koreában (mert Koreában ég és föld, sőt, egy másik bolygó...) Helsinki levegője kristálytiszta, az északi klíma, a tenger folyamatosan felfrissíti, és még a rengeteg turista sem elegendő hozzá, hogy rontson a minőségén. Nem csak a levegő, de a hőmérséklet is olyan friss, amit el tudnék viselni egész életemben, habár egyik reggel azért hűvöskés volt, augusztushoz képest. A húsz fok volt az átlagos, a fölé maximum csak tűző napon ment. Tehát tiszta város, jó levegő, alig alig pár ember kószált az utcán (ha leszámítjuk a turistaközpontú tereket) és minden sarkon egy új oldalát mutatta a város: hol macskaköves, fasorral szegélyezett, mintha csak Párizsból vágtak volna ki egy szeletet, hol orosz stílusú beütés, hol pedig hamisítatlan skandináv tengerpart és kikötő köszönt vissza. 

   Szombat reggel a közelben található Hietalahden torin kezdtük a városnézést, a kauppahallival (vagyis vásárcsarnok) és a használt ill. régiség piaccal, amit én kimondottan imádok, annyi sok érdekességre lehet bukkanni. Mondanom se kell, hogy tele volt Muuminos cuccokkal^^ (ha egyszer sok pénzem lesz, majd gyűjteni fogom őket, de még nem most...) Aztán a bulvardin folytattuk a sétát egészen az Esplanaadiig, majd megérkeztünk a Kauppatorira, és a tengerhez. A piac persze tele volt bogyóárusokkal, tömve voltak a ládák cseresznyével, áfonyával, málnával, úgyhogy be is vásároltunk belőle, majd továbbindultunk a katedrális irányába, mert az volt az elsődleges úticélunk. Ella szerint minden finn piknikezik a katedrális lépcsőin legalább egyszer életében, úgyhogy most mi is ezt tettük. Aztán persze benéztünk a templomba, és sétáltunk egy kicsit, majd jöhetett a következő állomás: a Suomenlinna.

Ez ugyebár egy szigeten található erőd, és míg a katedrálisban az orosz jegyek dominálnak, az erődítményben a svéd erők - hisz az 1700-as években a svédek hatalma volt meghatározó az országban. 

Megmondom őszintén, nem vártam túl sokat egy szigeten levő erődtől, de.... hatalmasat kellett csalódnom, méghozzá pozitívan. Egyrészt: nem csak egy kis szigetről van szó, hanem egész szigetcsoportról; másrészt pedig gyönyörű az egész, kész útvesztő, el lehet veszni a kőfalak és a zöld  milliónyi színárnyalatában virító halmok között. Van jónéhány kávézó is a szigeten, úgyhogy az egyik szépséges és hangulatos helyen mi is vettünk egy kávét, és ettem rebarbarás pitét. :P (nem küldök róla fotót, mert biztos már így is mindenkinek összefutott a nyál a szájában)

   A főbb kulturális, turisztikai pontok ezek voltak, ezeken kívül rengeteget sétáltunk, ettünk, beszélgettünk. Részemről a finn-tanulás is reinkarnálódott, ugyanis felfedeztem, mennyi szóra emlékszem még, a legtöbbre csak passzívan, felismerés szintjén, de aztán olyanok is eszembe jutottak, amiket tényleg soha az életben nem használnék (pl. a talvi sota; hogy minek emlékszem erre, fogalmam sincs) De nagyon köszönöm Erika néninek, hogy annak idején valószínűleg olyan jól megtanította, hogy még most is eszembe jutott, pedig nem is volt rá szükség. 

Érthető talán, hogy nagyon rövidnek éreztem ezt a két napot, de fantasztikus volt, és hát egy teljesen más világ Koreához (meg Magyarországhoz) képest. Még biztosan vissza fogok ide térni, Finnország örök szerelem marad^^

ENG!!

So before landing in Korea, I had a stop by in Helsinki, just for a weekend. Anyway I had to transfer on my way from Budapest to Seoul, and I have a very nice Finnish friend who welcomed me and was my guide there. 

I went to Finland once 7 years ago, that time it was rather a trip in the countryside, like horse riding in the forest, picking blueberries, swimming, boating, and going to sauna... this time I discovered a bit of the capital city. 

Actually we explored the 2 main sights: the main square with the Cathedral, and Suomelinna, the fortress on the island. 

Both of them were gorgeous, the fortress is much bigger than i expected, and the landscape is just... amazing. I can't describe it in words, that's the Finnish magic. It was as beautiful as the Shire in Lord of the Rings :DD At least for me. But I just try to express my impressions, and my admiration for the Finnish landscape. 

Beside the sightseeing, we were mainly walking along the streets, eating lots of tasty food, talking with a glass of wine... we had such a high life :D We had a lot of topics to talk since we met last time 3 years ago... And I still feel like this weekend wasn't enough for discussing everything! Also, my Finnish knowledge was reborn, because I used to learnt some Finnish, just for myself. I was so happy to recognize some words, and remembering such words that I never imagined i still know! :D

So I have to admit i was sad to go back to Korea, I would stay there for a while... for a lifetime :D (but i am not giving up on Korea, that's totally different!)  I am very greatful to my friend Ella for welcoming me, and to her aunt also, who let us stay in her apartment. I made so good memories, and I will have to go back again!^^

ahol kávéztunk Suomenlinnán :) 

(the place we had a coffee in Suomenlinna)

L'ambience parisienne: Bulvardi.

Helsinki védjegyei: a villamosok 

(Typical Helsinki: tramway)

Hietalahden kauppahalli

Ez nem tudom mit akar jelenteni pontosan, de szerintem a finnek így képzelik el az evolúció elméletét.

(I guess that's the Finnish way of the theory of evolution)

Berries 💖

Kötelező kép a katedrálisról

Mandatory photo of the Cathedral

Nem, az nem az én biciklim!

(no that's not my bike!)

Suomenlinna:

I have nothing to say, everywhere it was so beautiful! 😍

És végül egy reggelizőhely, illetve kávézó, de reggeli jógára is jártak oda a finnek. Nagyon egészséges, meg paleo, meg minden, igazi különlegesség. De tényleg nagyon finom volt!
(This is a brunch place, very healthy, paleo and blabla-free food, for me it was a special place!)

Prológ és epilóg egyben

    Elmaradtam a bejegyzésekkel a nyár beköszöntével, restellem, őszintén szólva mentségem sincs, de azért röviden megpróbálom összefoglalni. Kicsit elszoktam az írástól is, elnézést ha most ez nem sikerül olyan jóra.

   Szóval... az árpilisi nyelvvizsga után jött a pihenés, az idő pazar volt egészen június végéig, akkor jött pár nagy eső meg egy tájfun majd a páratartalom, és be is köszöntött az őrült párás nyári hőség... De a legjobb heteim így is az utolsók voltak, a többiekkel is sikerült egész kis csapattá formálódni a team workökön keresztül, közös volt az életöröm és az iskolapadból való menekülés 😂 

Na.

Szóval elröpült egy év, eszméletlenül gyorsan, és utólag fogtam csak fel, mennyire messzire is kellett repülnöm hozzá. És még nincs vége, hiszen most jön majd a java... még kettő, és nem a lájtos nyelviskola. Hogy mi lesz belőlem az továbbra is egy nagy kérdés, de bízom benne, hogy majd hamarosan megvilágosodok. Addig is élek abból ami van. 

Év végére mindenki annyira megcsömörlött már a nyelviskola tananyagától, hogy egy csomó érdekes feladatot kaptunk, kellett beadandót írni, amivel gyakoroltunk az egyetemre, csapatonkénti videoprojektet készítettünk, korábban megosztották a fb-n de akinek elkerülte a figyelmét és kíváncsi, itt megnézheti :) Valamilyen koreai zenére kellett kitalálni egy saját történetet, nagyjából ennyi volt a kikötés, a többi a fantáziánkra volt bízva. Ez is segített összekovácsolni a csapatot, és olyan emlékeket adott, amiket soha nem fogok elfelejteni.

I loved this year very much, thank you guys!

És akkor még egy pár életkép...

   Aztán hazalátogattam egy rövid időre, amibe igyekeztem besűríteni mindent, de három hét akárhogy is nézem kevés ahhoz, hogy mindent be tudjak pótolni. Éppen csak rokonokkal és néhány baráttal találkoztam, jó volt látni mindenkit, hogy jól vannak. Volt idén is zenetábor, aminek nagyon örültem, hogy ott tudtam lenni, talán, ha Isten is úgy akarja jövőre is ott leszek, de addig még ki tudja. És habár történt pár változás amit otthon meg kellett szoknom, de fantasztikus volt otthon lenni és az ételek is olyan finomak voltak, mint mindig. :P

   Három héttel később muszáj volt visszajönni, de azért egy kicsit vissza is vágytam, mert új helyek és a régi barátok vártak rám. A két repülőjárat között egy kis kitérőt tettem Helsinkiben, hiszen itt szálltam át, és a finn barátnőm szeretettel fogadott és vendégül látott. Erről bővebben (képekkel) viszont inkább külön bejegyzést alkotok, hogy ne nagyon keveredjenek a témák. :) A repülőzést most nagyon élveztem, habár a 8 és fél órás éjszakai úton egy percet nem aludtam igazán, az éjszakai látvány gyönyörű volt, az ablakban csüngtem és számoltam a hullócsillagokat^^ 

A leszálláskor pedig még a misztikus Észak-Korea partvidékét is megpillanthattam, kár hogy ennyire nagyon felhős volt az idő...

 Ez pedig még korábban készült, valahol a habok felett.

 És a gyönyörű pirkadat.

   Tehát vegyes érzelmekkel érkeztem Koreába, a tavalyi "jaaaj mennyi koreai!!!" kicsit most " jaj megint mennyi koreai....", de azért a lelkesedés még most is meg van, nem kell félteni, csak más szemmel nézem, mint tavaly első látásra. Főleg akkor tért vissza a szerelem, mikor megláttam a környéket, a hangulatos, fenyőfákkal szegélyezett vörös téglaköves utakat,  a 대학로 vagyis Egyetem utcát és környékét, amiről tavaly előtt még cikket is írtam. Ennek a közelében található a Sungkyunkwan Egyetem (성균관대학교), itt lakom most és a kollégium sincs messze, ahova majd augusztus végén költözöm. Addig viszont még van időm kipihenni az időeltolódást,  ügyeket intézni és egy kicsit felfedezni ebből a hatalmas városból.